A lényeg az F (flexifuel): ez a Volvo rugalmasan értelmezi az üzemanyag fogalmát, képes bármilyen arányú etil-alkohol-benzin keverékkel eljárkálni. 125 lóerős, mondja a Volvo a katalógusban. 130 lóerő benzinnel, 136 etanollal, mondjuk mi. És mögöttünk ott a fékpad. – Rácz Tamás
Mind kellemetlenebb feladat, lassan már saját magunk számára is idegesítően kínos az alkohollal és autózással kapcsolatos asszociációs tréfák kényszeres gyártása. De hát ez van: egyre több gyártó ismeri fel, hogy nemcsak a műfaj őshazájában, Dél-Amerikában, de Európában is van igény és lehetőség etanolos autók értékesítésére. Legutóbb az alkoholt meg nem vető Saab 9-3 járt nálunk, most pedig szintén svéd szesztestvérét, a Volvo kis szedánját kaptuk meg. Az edzett májú kocsi lényegét ismerjük már: ugyanaz az 1,8-as, szikragyújtású szívómotor hörpintget benne, mint az alacsonyabb presztízsű, de műszakilag gyakorlatilag az S40-nel megegyező a Focus FFV-ben.
Gyorsan fussuk végig mindazt, ami nem az alkoholról szól a kocsiban. Az S40 egy csinos (amolyan skandináv módra, kissé darabosan persze), elegáns, sokak által irigyelt szedán. Már írtunk róla itt meg itt meg itt. A típus meglehetősen identitászavaros, hiszen míg focusos gyökerei a kommersz alsó-középkategóriához kötik, orcáját a német presztízsmárkák, a BMW-Merci-Audi szentháromság felé fordítja. Akárhogy is, Magyarországon a köz számára minden Volvo, így az S40 is egyértelműen luxusautónak minősül.
Ebből a szögből a legnehezebb megmondani egy mai Volvo szedánról, hogy melyik
Árában is olyan se hús, se hal. Tesztautónk, a kétzónás klímás, de bőrtelen üléses, tempomatos, de xenon nélküli Momentum picivel hétmillió forint alatti árával épp csak annyiba kerül, mint a legeslegolcsóbb, fapados 1,6-os 3-as BMW, viszont majd félmillióval még így is többe, mint a legeslegdrágább, automata váltós, fullos dízel kombi Focus.
Ezzel az 1,8-as benzin-, pardon, benzin-alkohol motorral az S40 hellyel-közzel dinamikus, pontos, stabil autó; városban, országúton, autópályán is el lehet vele gurulgatni, bár nagy tempónál elég zajos. És a vele töltött egy hét alatt nem adott választ a kérdésre, miért is kellene bárkinek ezt választania a nyomatékosabb, takarékosabb, százezerrel olcsóbb 1,6-os dízel helyett.
215 Ft/liter, nem csoda, hogy mosolygok
A Volvo maga is tudja, Magyarország infrastrukturálisan még nem áll készen a bioetanol-üzem robbanásszerű elterjedésére. Azzal adták ide az autó kulcsát, hogy most tele a tank E85-tel, de nyugodtan tankoljunk rá benzint, csak minél kevesebb üzemanyaggal vigyük vissza, hogy majd újra teletankolhassák etanollal, mielőtt kiadják a következő kuncsaftnak. Mert meg akarnak kímélni minket a macerától, ami a szesztankolással jár, E85 nem terem minden bokorban.
Szesz ésvagy benzin
Aztán úgy alakult, hogy mégiscsak tankoltunk bele egy kis etanolt, már csak kalandvágyból is, amikor Bábolna mellett vitt el az utunk. Magyarországon ugyanis eddig az Oil! kúthálózat látta meg a lehetőséget a szeszpisztolyokban, a cég eddig bábolnai, győri és kecskeméti töltőállomásain csapol szeszt is a 95-ös és a gázolaj mellett. És van még egy E85-ös kútoszlop, a pesterzsébeti Tesco benzinkútjánál, az M5-ös mellett. (Megerősítetlen olvasói közlés: "Már Sopronban is van E85 kút a Full-Sopron Kft. AVIA kútján, Kapuváron pedig bevezetés alatt. Szintén az AVIA kúton." Valamint: "E85-öt Veszprémben is tankolhatunk a Benzin Klub-nál a házgyári út, és a külső körgyürü találkozásánál." És: "már a székesfehérvári Oil kútnál, a Metro mellett is tankolhatunk E85-öt.".)
Jó érzés 215 forintos anyagot folyatni a tankba, mintha hájjal kenegetnék az ember bankkártyáját, amikor tízezer forintnál kevesebbet húznak le róla egy negyven literes tankolásért. Persze ingyen ebéd nincs; a szájíz hamar nekiáll romlani, amikor szinte szemmel láthatóan zuhan az üzemanyag-szintjelző mutatója az autópályán, a számítógép meg 11,4 literes átlagfogyasztást kalkulál az egynyócas fogyasztására száz kilométerenként.
Ennyit evett benzinnel, vegyes üzemben
Benzinnel sokkal barátságosabb értékek kísérnek utunkon. Sztrádán valamivel kilenc liter felett, országúton valamivel alatta fogyasztott a Volvo – csak hát ilyenkor már háromszáz forint körüli literenkénti árú anyagot szlopál a motor. De legalább van választásunk.
Zöldkártya, na
Vezettük az autót E85-tel is, meg tiszta benzinnel is. Hát a fene tudja: eléggé forma-forma, de talán mintha tényleg éreztem volna azt a kis pluszt, amit szeszüzemben nyújtott a Volvo. Szívómotoroknál nincs nagy különbség etanol- és benzinüzem között, igazán látványos teljesítménytöbbletet (ráadásul relatíve csekélyebb fogyasztásnövekmény mellett) feltöltött motoroknál lehet elérni a nagyobb kompressziótűrésú üzemanyaggal. (Lásd: Saab 9-3 Turbo.)
Tamás, a mester kipányvázza a Volvót a mérés előtt
Szóval alig erősebb? Nézzük meg tudományosan. Ha a fenék tévedhet is, egy jókora MAHA LPS 3000 mérőpad nemigen (csak felvágok, öt perccel ezelőttig fogalmam sem volt, mi az a MAHA). Elgurultunk egyik kedvenc intézményünkbe, abba a budakalászi szervizbe, ahol már eddig is számos kocsiról rántottunk le leplet (újfent köszönjük a lehetőséget).
Állva megy a Volvo, vagy 160-170-ig pörgettük negyedikben
Az első mérést E85 hatása alatt bonyolítottuk. Az eredmény: 135,9 lóerő 6255-ös percenkénti főtengely-fordulaton, 166 Nm 5310-nél. A környezeti hőmérséklet 18,1 fok, a szívócsőben a hőmérséklet 30 Celsius-fok. Benzinnel sem volt sokkal erőtlenebb a Volvo. 129,8 lóerő 6200-nál, 164,4 Nm 4150-nél, 16,1 fokon, 28 fokos szívócső mellett, tehát csupán minimálisan különböző környezeti viszonyok közepette.
A leglátványosabb különbség nem is a grafikonon, hanem egy kiegészítő táblázatban látszik. A motorvezérlő elektronikától lekért adatok közt ugyanis ott az előgyújtás értéke is. E85-nél ez alacsony fordulaton 15,5-18,5 fok, közepes és magas fordulaton 20-22 fok. A rosszabb kompressziótűrésű (az E85 nagyjából 105-ös elvi oktánszámot tud) benzinnél 2500-as fordulathoz 12 fok tartozik, öt-hatezres fordulaton pedig 17,5-19,5 fokos előgyújtást ad a vezérlés. Vagyis ha mi nem is érezzük, a motor legalább tudja, épp mit kapott enni.
Legalább a zsebnek megéri az F?
11,4 literes átlagfogyasztás szesszel, 9,3-as benzinnel, azonos körülmények között, azaz főleg autópályán. Most 215 forint körül van az E85, 295 körül a benzin literje. A szeszevő Volvo 105 ezer forinttal drágább a sima benzinesnél. Állítsuk csak fel hamar az egyenletet (és ne foglalkozzunk inflációval, meg hétről hétre növekvő benzinárral):
215 × 11,4 × x + 100 000 = 295 × 9,3 × x, ahol x azt jelenti, hány száz kilométer múlva térül meg a piás motor felára. X=341,88, azaz nagyjából 34 200 kilométer múlva vagyunk pénzünknél. Legalábbis ha nem kell kitérőket tennünk az etanolos kutakhoz.
Leginkább a matrica emeli ki a forgalomból
De még nincs vége a mateknak: ott a dízel. Ha hat és fél literes fogyasztást feltételezünk, és tudjuk, hogy az 1,6D ugyanannyiba kerül, mint a sima 1,8-as benzines, akkor az egyenlet a mai gázolajárral: 215 × 11,4 × x + 100 000 = 305 × 6,5 × x, ahol x < 0, hiszen ilyen fogyasztás és ár mellett már eleve olcsóbb az eleve olcsóbb dízellel járni, mint E85-tel.
Belül megint csak egy Volvo
Hát, ennyi. Engem meggyőzött a teszt: közepes teljesítményű családi autó esetén az E85 jobb a benzinnél, de még annál is jobb a dízel. Vagy zöld érzelműnek tetszik lenni? Szép látvány egy szélben hullámzó kukoricaföld, de legalább olyan szép a rikítóan sárga repce. Mert hát nem csak bioetanolt, biodízelt is ismerünk. Más kérdés, hogy azt nálunk egyelőre nem lehet kapni. Hogy miért nem? Az meg egy jó kérdés.
